Békéscsaba
A Körös-parti villák, a fák alatt futó sétányok és a víz közelsége a szentkőszegi folyópart világában köszön vissza. A három villa köré a regényben saját kerteket, történeteket és lakókat képzeltem.
Egy város, három otthonos világ
Szentkőszeg nem egyetlen település másolata. Békéscsaba, Baja és Kőszeg emlékeiből, hangulataiból és szeretett részleteiből állítottam össze.
Baja és a Sugovica
Baja vízparti élete és a Sugovica hangulata is velem maradt. Ebből merítettem a Hold-patak partjaihoz, a csónakokhoz és a víz mellett zajló kisvárosi mindennapokhoz.
Gemenc és az ártéri táj élménye az erdők, köztük az Őrzők erdejének elképzelését is gazdagította.
Kőszeg
Kőszeg történelmi utcái, meghitt terei és hegyek közé simuló kisvárosi hangulata adta Szentkőszeg egyik legfontosabb alapját. A regény városa azonban már a képzeletem saját utcáit és titkait őrzi.
Helyek, amelyek tovább élnek a történetben
Füzér emléke – Alkonyvár
Alkonyvár egyik ihletforrása a füzéri várhoz kötődő gyerekkori élményem. A magasba emelkedő vár és az alatta elterülő táj emlékét továbbgondoltam: így született meg Vilmos otthona, a regény saját kastélya.
Ladics-ház és Munkácsy Emlékház
A gyulai Ladics-ház és a békéscsabai Munkácsy Emlékház polgári, illetve kúriai miliője egyaránt ihletett. A bútorok, a szobák arányai és a hétköznapi tárgyak segítettek elképzelni, hogyan élhetnének a szereplőim otthonaikban.
Ezekből az élményekből merítettem a regény lakásbelsőinek hangulatához, amelyeket aztán a szereplők ízlésére formáltam.
A Gabonamúzeum és a Mágikus Malom
A békéscsabai Gabonamúzeumban álló Csókási szélmalom is helyet kapott az ihletforrásaim között. A hagyományos mesterségek és a malom különös szerkezete a regényben mágikus változatban él tovább.
A boltmúzeum és a kis üzletek
A Békéscsabai Szakképzési Centrum Zwack József Technikum és Szakképző Iskola boltmúzeumának világa is megihletett: a pultok, a régi áruk és használati tárgyak mögött egész történeteket lehet elképzelni. Ezt a gazdag tárgyi világot vittem tovább a szentkőszegi üzletekbe.
A regény 1906-ban játszódik; a különböző korszakokból származó múzeumi élményeket szabadon, a saját fantasyvilágomhoz alakítva használtam fel.
Régi cukrászdák hangulata
A Csalafinta Palacsinta mögött a régi cukrászdák meghitt világa is ott van, köztük a gyulai Százéves cukrászda hangulata. Az asztalok, sütemények és beszélgetések a regényben már saját történetet kaptak.
Romantikus házak, szecessziós közintézmények
A város épületeit különböző korok és ízlések formálták. Szentkőszeg lakóházai és villái romantikus, historizáló vonásokat viselnek, míg közintézményeihez a szecesszió íves formáiból és növényi díszítéseiből merítettem. A kertek, cégtáblák, kirakatok, lámpák és változatos otthonok együtt adják a város hangulatát.
Nem múzeumi pontosságú korrajzot szerettem volna készíteni: egy otthonos, élő kisvárost képzeltem el, ahol a századforduló mindennapjai természetesen találkoznak a mágiával.
Magyar találékonyság, mágikus szerkezetek
A magyar feltalálók ötletessége és kísérletező kedve Szikra Aladárban és a fundáló mesterek rendjében találkozik. A valós találmányokat nem változatlanul emeltem át: elképzeltem, milyen mágikus megfelelőik születhetnének ebben a világban.
A szódagép, a telefonhírmondó, az elektromosságot átalakító szerkezetek és a léghajók így a regény saját szabályai szerint működhetnek tovább.
| Ihlető | A találmányok világa |
|---|---|
| Jedlik Ányos | A szódavíz előállításának és hazai gyártásának fejlesztése. |
| Puskás Tivadar | A telefonhírmondó: hírek és műsorok eljuttatása a hallgatókhoz. |
| Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó Titusz | A zárt vasmagú transzformátor és a villamos energia elosztásának új lehetőségei. |
| Schwarz Dávid | A merev szerkezetű, alumíniumborítású léghajó úttörő terve. |
Ők és sok más alkotó a találékonyságukkal adtak mintát a fundáló mesterek gondolkodásához. Szikra Aladár nem egyetlen történelmi feltaláló mása: az új ötletek iránti kíváncsiságukat is magában hordozza.
A mesélés öröksége
Mikszáth Kálmán és Jókai Mór mesélőkedve, humora, valamint Krúdy Gyula misztikus, kissé melankolikus világa különösen közel áll hozzám. Szerettem volna valamit továbbvinni ebből a hangulatból, a játékos megfigyelésekből és a különös figurák szeretetéből.
Mindez a regényemben már egy lendületesebb, gyorsabban olvasható, mágikus történetben találkozik. A saját hangomat keresve kapcsoltam össze a régi történetek mesélő kedvét a mai fantasy ritmusával.
Népmesék, mondák és képzelt történelem
A beszélő állatok, a táltos paripa, a garabonciások, a Markoláb és az ördög népmeséink és mondáink világából érkeztek. Kapanyányimonyók alakját is továbbgondoltam: a regényben a leszármazottja, Füstös Pernyák kap saját történetet.
A táltosok megformálásakor a régi magyar hitvilág és a honfoglalás korához kapcsolódó hagyományok is ihlettek. Ezeket mesebeli szereplőkké és a történet saját mágikus rendjévé alakítottam.
Etele király örökségében Attila alakját gondoltam tovább. Etele koronája a Szent Korona mesebeli megfelelője; a Hármashalmi Birodalom térképéhez a történelmi Magyarország teljes területe adta a földrajzi alapot. A regény birodalma, uralkodói és eseményei a saját képzelt történelmemhez tartoznak.
Kedves helyek, régi tárgyak, magyar találmányok, népmesék és szeretett íróim világa találkozik ebben a történetben. Mindehhez hozzáadtam a saját emlékeimet, humoromat és képzeletemet, és egy mágikus fantasyregénnyé gyúrtam össze nektek, sok-sok szeretettel.
A helyszíneket bemutató képek hangulatidéző illusztrációk. A regényhez készült képek a képzelt világot ábrázolják.